Gyopárosfürdő jövője körül hatalmas viták zajlanak Orosházán. A fürdő ideiglenes bezárása és a felújítás kérdése nemcsak a városvezetést, hanem a helyi vállalkozókat és civileket is megmozgatta.

Miközben az önkormányzat pénzügyi problémákra hivatkozva szünetelteti a fürdő működését, több helyi vállalkozó és szakember önkéntes munkával próbálja előmozdítani az újranyitást. A nemes kezdeményezés mögött azonban komoly kérdések húzódnak meg: ki vállalja a felelősséget, ha valami balul sül el?

Önkéntesség vagy felelőtlen kísérletezés?

Az elmúlt hetekben több név is felmerült az ingyenes munkák kapcsán, többek között Szolga Krisztián is, aki aktívan részt vesz a Gyopárosfürdő körüli helyreállítási munkálatokban. Helyi vállalkozások és szakemberek is hozzájárulnak a fürdő megmentéséhez – díjmentes javításokat végeznek, forrásokat ajánlanak fel, és segítik a karbantartási munkákat. Azonban felmerül a kérdés: milyen jogi alapokon végzik ezeket a munkákat? Van-e hivatalos megállapodás az önkormányzattal? És ami talán a legfontosabb: kié a felelősség, ha egy hibás kivitelezés vagy mulasztás következtében kár keletkezik?

Mondják, hogy nincs ingyen munka! Nem akarunk rosszindulatúak lenni, de bizonyára az „ingyen” segítők is így gondolják. Felreppent az a hír is, hogy Busa Péter és cége, a PET-BAU Kft. is megkapja a neki beígért részt. Vajon tényleg csak önzetlenségről van szó, vagy valamilyen háttéralkuk is zajlanak a színfalak mögött?

Felelősség nélkül nincs biztonság

A magyar jogrendszer egyértelműen szabályozza a felelősségi kérdéseket az építési és felújítási munkák esetén. Ha egy munkavégzés következtében baleset történik, vagy a fürdő újranyitása után kiderül, hogy az ingyenes munkával helyreállított infrastruktúra hibás, akkor ki lesz a felelős?

• Ha az önkéntes munkát végzők nem kötöttek hivatalos megállapodást az önkormányzattal, akkor a felelősség az önkormányzatot terheli.
• Ha az önkormányzat a vállalkozókra hárítja a felelősséget, és azoknak nincs felelősségbiztosítása, akkor a városnak kell állnia az esetleges kártérítéseket.
• Ha egy baleset történik a fürdő területén a nem megfelelően elvégzett munkák miatt, akkor ki vállalja az egészségügyi és anyagi következményeket?

Mindezekre a kérdésekre a városvezetés egyelőre nem adott kielégítő választ.

Milyen munkák történnek és ki végzi őket?

A helyi hírek szerint több cég és magánszemély ajánlott fel ingyenes segítséget. Egy vállalkozás például a fürdő vízellátását biztosító hideg vizes kút karbantartását vállalta díjmentesen. De vajon milyen minőségi garanciák vannak erre? Ellenőrizte-e egy független műszaki szakértő, hogy ezek a javítások megfelelnek-e a biztonsági előírásoknak?

A fürdő korábban szigorú szabályozások alapján működött, és most ezek a szabályok mintha háttérbe szorulnának az önkéntes munka mögött. Ez azt jelenti, hogy mindenféle jogi és műszaki biztosíték nélkül engedik dolgozni a vállalkozókat? Ha igen, akkor az egész városvezetés felelőtlen hazardírozásba kezdett, amely akár emberéleteket is veszélyeztethet.

Önkormányzati hallgatás – nincs szerződés, nincs felelősség?

Raffai János polgármester és az orosházi városvezetés egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy milyen hivatalos megállapodások születtek az ingyenes munkákat végzőkkel. Ha nincs szerződés, az azt jelenti, hogy egy esetleges hiba esetén senki nem vállal felelősséget? És ha egy munkavédelmi szabály megsértése miatt egy dolgozó megsérül, akkor ki fizeti a kártérítést?

A kérdések adottak, a válaszok viszont továbbra is hiányoznak. Ha az önkormányzat felelős városvezetőként kíván eljárni, akkor azonnal nyilvánosságra kell hoznia:

• Milyen önkéntes munkák zajlanak Gyopárosfürdőn?
• Ki végzi el ezeket a munkákat?
• Van-e szerződés a vállalkozókkal?
• Ki vállalja a felelősséget az elvégzett munkákért?

Amíg ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz, addig Gyopárosfürdő újranyitása nemcsak egy bizonytalan vállalkozás, hanem egy felelősségi akna, amely bármikor robbanhat.