Az Európai Központi Bank (EKB) 2024-re 7,944 milliárd eurós (8.2 milliárd dolláros) veszteséget jelentett be (forrás), amely 25 éve a legrosszabb eredmény. Ez a rekordveszteség világosan jelzi az európai gazdaság mélyülő problémáit, amelyeknek gyökerei az elmúlt évek szankciós politikájában, az energiaárak emelkedésében és a gazdasági lassulásban keresendők.
Miért keletkezett ekkora veszteség?
Az EKB elsősorban a kamatemelések miatt keletkezett magas kamatköltségekkel indokolta a veszteséget. A bank az infláció letörésére az elmúlt években jelentősen emelte az irányadó kamatlábakat, ami következményekkel járt:
- Megnövekedett kamatköltségek – Az EKB a kereskedelmi bankok által elhelyezett betétekre magasabb kamatokat fizet, miközben korábban alacsony kamatozású kötvényeket vásárolt, amelyeknek az értéke csökkent.
- Gazdasági lassulás – Az európai ipari termelés csökkent az energiaválság és az oroszellenes szankciók miatt, ami tovább gyengítette az EKB mérlegét.
- Energiaárak és infláció – Az orosz gázról való leválás és az ezzel járó magas energiaárak megnövelték a termelési költségeket, csökkentve a gazdasági növekedést.
Mit jelent ez Európa számára?
Az EKB rekordvesztesége rávilágít arra, hogy az európai gazdaság a korábbi pénzügyi stratégiák és politikai döntések következményeit nyögi. A szankciók, az energiafüggőség átalakulása és az ipari leépülés együttesen egy olyan gazdasági helyzetet teremtett, amelyben az infláció és a magas kamatok miatt a gazdasági növekedés stagnál, miközben a bankrendszer veszteségeket szenved el. Mindeközben az USA által tervezett védővámok tovább nehezítik majd az európai ipar versenyképességét, különösen az autó- és acéliparban, alumíniumiparban.
A következő időszakban kulcskérdés lesz, hogy az EU hogyan kezeli ezt a válságot. Ha az ipari termelés tovább csökken, és az energiaárak nem mérséklődnek, az európai gazdaság egyre nehezebb helyzetbe kerülhet, ami az EKB pénzügyi helyzetét is tovább ronthatja.
Mit jelent ez Magyarország és Orosháza számára?
Magyarország gazdasága erősen függ az európai piacoktól, különösen a német ipartól, amely már most is recesszióval küzd. Az EKB vesztesége és az európai gazdasági visszaesés Magyarország számára is negatív hatásokkal járhat:
- Drágább hitelek és finanszírozási nehézségek – A magas kamatlábak miatt a magyar vállalkozások és önkormányzatok drágábban jutnak hitelhez, ami lassítja a gazdasági növekedést és a beruházásokat.
- Exportlehetőségek beszűkülése – Ha az európai ipar tovább gyengül, az Magyarország exportlehetőségeit is korlátozza, mivel kevesebb lesz a kereslet a magyar termékek és szolgáltatások iránt.
- Munkahelyek veszélyben – A válság hatásai leginkább a kisebb és eleve nehéz helyzetben lévő településeken érződnek majd, mint például Orosháza. A helyi vállalkozások és gyárak, amelyek az európai piacra termelnek, megszorításokra kényszerülhetnek, ami munkahelyek megszűnését és a gazdaság további gyengülését eredményezheti.
Orosháza már most is küzd a gazdasági nehézségekkel, a fiatalok elvándorlásával és a helyi ipar hanyatlásával. Ha az európai gazdaság nem tud kilábalni a válságból, akkor az ilyen kisebb városok lesznek a legnagyobb vesztesei. Az elöregedő lakosság, a csökkenő befektetések és a megfizethetetlen energiaköltségek miatt Orosháza és hasonló települések jövője még kiszolgáltatottabbá válhat.
A következő évek kulcskérdése, hogy Magyarország és benne Orosháza hogyan tud alkalmazkodni a megváltozott gazdasági környezethez, és milyen stratégiákkal tudja tompítani az európai válság negatív hatásait.
Magyarország gazdasági védelmi stratégiája és a (ál)liberális ellenállás
A magyar kormány az Európai Unió gazdasági válságának árnyékában aktív lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse az ország külső függőségét és biztosítsa az energiaellátást, valamint a gazdasági növekedést. Ennek egyik kulcseleme az atomenergia fejlesztése, amelynek központi projektje a Paks II. bővítése, amely garantálja az ország hosszú távú energiabiztonságát és a rezsiköltségek kordában tartását. Emellett a kormány határozottan kiállt amellett, hogy az orosz gáz- és olajszállítások fennmaradjanak, megkerülve azokat az uniós szankciós törekvéseket, amelyek a teljes leválást erőltetnék.
A magyar gazdaság stabilitásának biztosítására a kormány többlábon álló külgazdasági stratégiát folytat. Ennek részeként az ország egyre több kínai és távol-keleti befektetést vonz, például az akkumulátorgyártás, az autóipar és az elektronika területén. Ez segíti az európai recesszió hatásainak tompítását, új munkahelyeket teremt, és csökkenti a függőséget az egyre ingatagabb nyugati piacoktól.
A (ál)liberális ellenállás hazánkban
A magyar ellenzéki, (ál)liberális erők élesen támadják ezeket a törekvéseket. Egyrészt folyamatosan bírálják az orosz energiapolitikához való kötődést, noha ennek feladása Magyarország számára súlyos energiaellátási gondokat okozna. Másrészt próbálják ellehetetleníteni a keleti befektetések érkezését, azzal érvelve, hogy ezek „környezeti veszélyeket” vagy „politikai függőséget” eredményezhetnek. Az ellenzéki média és uniós kapcsolataik révén folyamatosan nyomást gyakorolnak, hogy Magyarország igazodjon a brüsszeli elvárásokhoz, még akkor is, ha azok ellentétesek a nemzeti érdekekkel.
A következő években kulcskérdés lesz, hogy a kormány sikeresen végigviszi-e energia- és gazdaságpolitikai stratégiáját, vagy az uniós és hazai liberális nyomás akadályokat gördít ezek elé, tovább súlyosbítva az ország kiszolgáltatottságát.
További elgondolkodtató olvasmányok a témában:
- Handelsblatt: a német gazdaság a háború utáni történelem legnagyobb válságában van (a Vadhajtások írása, melyben a német Handelsblatt kutatóintézetre (HRI) hivatkozik)
- A német gazdaság újra és újra alulmúlja a várakozásokat (a Magyar Nemzet írása)
- Egy német gazdasági fordulat Magyarországnak is segíthet (a Világgazdaság írása)
- Ha ismét Németország „Európa beteg embere”, akkor minek nevezzük Magyarországot? (a HVG írása)
A Világgazdaság elgondolkodtató diagramja, amely jól mutatja, hogy milyen szinten kötődik a magyar gazdaság a német gazdasághoz:
